2018. április 21., szombat

Kissé remegő kézzel



hívtam fel Piroskát, a közvetítőt. Elmondtam, mit szeretnék, kitől kaptam a telefonszámát, stb. Gondolkodás nélkül jött a válasz: "Rozika, december 11-én indulhatsz, váltónak". Szuper!:) Érdeklődtem az anyagiak felől: négyhetes váltás, 1200 euró kézbe, 1 x 100 euró a közvetítésért, háztól-házig szállítás. Karácsony beleesik, szoktak karácsonyi pénzt is adni. A néni 79 éves, kerekesszékben tölti a napjait, az ágyból ki és a székbe bele, majd este a székből az ágyba betegemelő lifttel mozgathatom, semmi erőkifejtés. Mentálisan teljesen ép, viszont pelenkázni kell, mivel deréktól lefelé erős izomsorvadása, vagy bénulása van, nincs ingere vizeletre, székletre, de van katétere, tehát tisztába tenni csak reggel és este kell. Frankfurt és Wiesbaden között lakik, egy udvarban, de külön lakásban a családjától. Nekem csak a nénivel való törődés, főzés-mosás-takarítás lesz a dolgom. 


Még megemlítettem, hogy hogyan jártam pórul, és kértem, ha bármi akadály merülne fel, legyen kedves szólni, hetekig ne ringassam magamat abban a tudatban, hogy van helyem. 
Nagyon kedves, szimpatikus volt, mondta, hogy ez a hely teljesen biztos, de egyébként, ha bármi történne, ő maga fog szólni. 
Még rákérdeztem, hogy ez a munka csak a karácsony miatt van-e, vagy - ha bejön nekem - maradhatok, ameddig szükség van rám. Elmondta, hogy nem a karácsony miatt van, sokkal inkább a néni miatt, aki már számtalan lányt "elfogyasztott", senki nem bírta hosszabban mellette. De meg kell próbálni. 
Elvállaltam! Este elmeséltem mindent töviről-hegyire a gyerekeknek. A menyem szerint semmit nem jelent, hogy eddig hányan nem jöttek ki a nénivel. A vásár általában kettőn áll. És ha már jött ez a lehetőség, próbáljam meg. Lehet az is, hogy én koromnál fogva szimpatikusabb leszek, mint egy fiatal lány, ki tudja. Ha nem próbálom meg, örökké bánni fogom. És ki tudja, mikor jön újabb lehetőség. 
Hát, igen. (Egy hónappal karácsony előtt minusz pénzekkel rendelkeztem az ajándékozást illetően.) 



Még egyet aludtam a dologra, aztán uccu! Rohanás euró kártyát csináltatni, jogosítványt megújíttatni, elégséges gyógyszert kiváltani, pár dolgot vásárolni. Szerencsére Lacimék felajánlották a nagyméretű kerekes bőröndjüket, hogy addig ne kelljen kiadásba vernem magamat, amíg nincs is pénzem. 
Német tv. éjjel-nappal ment, ha mást nem, filmet néztem, rosszabb esetben csak hallgattam, miről beszélnek. A film könnyebb volt, ott a történet miatt jobban megértettem, miről van szó. A youtube-t német nyelvleckék miatt is megrohamoztam, egyúttal a betegápolás/betegemelés lifttel c. kis bemutató filmet néztem rongyosra. Mire oda jutottam simán meg mertem volna csinálni egyedül:) 
Megkaptam az éppen ott lévő lány, Marika telefonszámát, beszélhettem vele. Kértem, írja le a napi rutint. Érdeklődtem, milyen meleg van a lakásban, vigyek-e meleg papucsot. Elmondta, hogy a néninek állandóan melege van, csak a konyhában és a mi szobánkban, meg a fürdőnkben fűtenek. Meleg ruhát vigyek. 
Piroska ismét hívott, hogy szokás apró ajándékkal kedveskedni, ő javasolja, hogy karácsony közeledtével vigyek szaloncukrot, Németországban nem létezik. Esetleg diót, ha van nekünk, de feleslegesen ne költsek, hisz' azért megyek ki dolgozni, mert nincs pénzem... 



Fiam és a Menyem a decemberi rezsi hozzájárulásomat már nem fogadta el, mondták, vegyek meg mindent, amire úgy érzem, szükségem lehet. Fiam megemlítette, némi eurót sem ártana beváltanom, mégis csak 1200 km-re leszek itthonról, bármire kellhet pénz. (Én simán elmentem volna egyetlen fillér nélkül:) Végül 30 eurót vetettem vele. Megjegyzem, 3 euró híján vissza is hoztam:) 1 eurót pisilésért, 1-1 eurót már a helyszínen, a nénivel való misére menésnél adtam az urnába. 



Fiam egyetlen dolgot megígértetett velem: ha egy kicsit is nem érzem ott jól magamat, nem jól néznek rám, azonnal telefonálok, ők jönnek értem és hoznak haza!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése